Kezdőlap » » Adventvarázsa » Bence és a csodák kapuja

 Adventvarázsa azt gondolta, ezért a pillanatért volt minden! Adventvarázsának ez jelentette a csodát. Hiszen egy embergyerek a csodák kapujáig jutott, saját akaratából, türelmébõl, hitébõl, alázatából, megfigyeléseibõl táplálkozva.
- Értem már! Valóban nem találhatunk a világ dolgaira, ha magunkból nem sugárzunk a világ felé. Legyen, bármennyi szépség körülöttünk nem tudjuk befogadni, ha odabent sötétség van. Nem találjuk a helyet, ahova a csodát raktározhatnánk. Talán észre sem vennénk, ami körülvesz bennünket. Szemünk átsiklana a csodák mezején, agyunk nem továbbítaná és érzelmek nélkül üres maradna a lelkünk!
- Valóban megértetted a leckét! Ahhoz, hogy adhassunk, ott kell lennie bennünk! Aztán, amit kapunk, abból ismét feltöltõdhetünk. Tudod az egyensúly! Beszéltünk már errõl.
- Milyen egyszerû boldognak lenni!