Kezdőlap » » Adventvarázsa » Hógömb

 Ezeréves

- Adventvarázs! – Bence, egy zöld figurával kezében szólongatta karácsonyi barátját.
- Sssss! Olyan szépet álmodtam – dörgölte mindkét szemét Adventvarázsa.
- Mirõl? Meséld el!
- Hát legyen! – Adventvarázsa álomittas hangján belekezdett a történetbe. - Vízimalom udvarán öreg tölgyfa áll. Több mint száz év eltelt azóta, hogy Malom Apó elültette. Az évek folyamán emberek jöttek – mentek, õ állt és várt. Csak odabent történt egy s más, ha jól füleltek meghalljátok a serényekrõl szóló mesémet. Kicsi ajtó, ablak, asztal, ágy. Asztalkán makkpohár, nyárfalevél – tányér helyett. Szürkületben éled odabent az élet. Aprócska lény kel fel az ágyból, de nézzetek oda zöld a keze, lába, feje. Nagyokat ásít, majd kiesik az aprócska nyíláson, olyan nagyra tátja száját. Kicsi széken szépen sorban, nadrág, ing. Elsõként az ing, azt követi a nadrág. Majdnem kész, de fázik a lába. Végignézi öltözékét. Hiányzik a cipõ! Hol is lehet, hova tettem? Talán a szék alatt lesz, ott a helye. De most nem találja. Talán az ágy alatt? A gondolatot tett követi, a rendetlenjét megleli. Hamarjában fel is veszi. Így már a lába sem fázik. Hosszú lesz az éjszaka, enni kéne valamit. Néhány szem gyümölcs egy kis dió, kész is a nagyszerû harapnivaló. Hajnali harmatcseppel leöblíti.
Bence nyitott tenyerén, nyújtotta a fiók ma esti tartalmát – Nézd! Õ lenne Serény?
Adventvarázsa szemrevételezi, rábólint – Igen, ez a gyógyító nemzetség manója, a serények
ezeréves utódja.