Kezdőlap » » Adventvarázsa » Múlt

 12. Múlt

Családi fotók, történetek. Bence és Adventvarázsa nagyon jól szórakoztak. Mostanra Bence ismerte már ük és szépapját, és az õ családtagjaikat is. Adventvarázsa történeteket elevenített fel, melyek az õsöket idézték.
- Volt egyszer, nagyon régen, talán még attól is régebben. Szépapád gyermekként, néha elkövetett egy – egy csínyt. Egy nap, amikor iskolából hazafelé, persze gyalog, nem volt ám semmiféle kerekes eszközük. Vagy ha mégis, egy saroglya, egy kerékkel, semmi egyéb. Szavamat ne feledjem, szóval elkószált egy cseppet. Nagyon szerette a környéket, fõleg a vízpartot. Néha egy pillangót figyelt, ahogy virágról – virágra száll. Máskor a víz felett repdesõ szitakötõk vonzották. Mit lehet tenni, ha olyan szépek, színesek! Most mégsem érdekelte egyik sem. Egyenesen a vízen ringatózó, nád takarta fészekhez ment. Lehasalt, a nádat óvatosan szétnyitotta. Libamama megemelte fejét, látva az ismerõs fiúcskát, nem zavartatta magát. Fejét visszadugta tollpelyhei közé, türelmesen várakozott.
Szépapád hasonlóan cselekedett, de a kis jövevények csak nem akartak megérkezni. Libamama, idõ teltével, megjáratta elgémberedett lábait. Hátranézett, mint aki úgy gondolja,
- Vigyázz egy kicsit a tojásokra! – míg odaleszek. Szépapád le sem vette szemét a nyolc foltos tojásról. Igen ám! A kicsi libák éppen ekkor döntöttek úgy, hogy megnézik maguknak a világot. Szûkös volt már odabent. Kopogtattak, dörömböltek. A tojások sorra nyíltak. Mindegyikbõl egy csapzott kisliba kászálódott ki. Szépapád ámult – bámult. Mindez semmi! Hamarosan a kicsik megszáradtak a napon és sipítva kiáltottak szépapádnak – Mama! Mama! Mama!
Egyetlen tojás árván, mozdulatlan feküdt a totyogó apróságok közt.
Szépapád óvatosan kézbe vette, sosem látott, nem hogy fogott volna kislibával töltött tojást. Elõször csendesen, aztán bátrabban megkopogtatta.
Hallj csodát! A jelek ugyan halkan, de odabentrõl megismétlõdtek.
Szépapád körmével léket ütött a tojáson és bekukucskált. Egy kicsi liba segélykiáltással fuldoklott odabenn. Néha annyi ereje maradt, hogy csõrével a tojáshéjat megkoccintotta. Idõközben libamama a hét kislibával úszóleckét vett. Szépapád lebontotta a héj jórészét, a kisliba megemelte fejét, de nagyon legyengült. Szépapád kivette a tojásból és a tenyerében szárítgattatta, a napsütés segítségével.
- A kisliba végül életben maradt? – kíváncsiskodott Bence.
- Igen! Köszönte is libamama, szépapádnak a mentõakciót.