Kezdőlap » » Adventvarázsa » Kapni jó, de adni még jobb

 7. Kapni jó, de adni még jobb!

Bence kihúzhatta a harmadik fiókot, ebben: papír, színesek.
- Mihez kezdjek velük?
- Ez az örömfiók. Szerezzünk valakinek örömet!
- Jó szerezzünk! Csak áruld el, hogyan fogjak hozzá?
- Mi sem egyszerûbb! Rajzolni és színezni fogunk.
Közös elhatározással készült egy rajz, az iskolai faliújságra, a madáretetõrõl és aprócska vendégeirõl. Bence kitûzte a beszédes képet, alig telt bele fél óra, máris volt egy osztályfõnöki dicsérete.
Egy hóembert rajzolt kishúgának.
Nagyapának a hófödte téli tájat.
Bence ámult – bámult, a begyûjtött dicséreteken.
- Mindenki nagy örömmel köszönte az ajándékot.
- Meg is jegyezheted a tanultakat! Kapni jó, de adni, a legnagyszerûbb érzés, a világon.
- Észrevettem ám! A szemük csillogásában, szavuk gyengédségében, mozdulataik óvatosságában, ahogy kézbe vették a rajzokat. Sokszorosát kaptam, mint amennyit a rajzokkal bíbelõdtem.
Adventvarázsa mosolygott, miközben sokatmondóan bólogatott.