Kezdőlap » Mesék, mondókák » Malommesék » Éjszakai mese

 Éjszakai mese.

Denevér, bagoly vadászott, hogy meglegyen a betevõje. Gólyáéknál csak a fészkelõdés álmosító zaja hallatszott.
Sünék egész családja ennivalót hordott. Csendes surrogással táplálkoztak a mezei és vízi pockok, cickányok, egerek, patkányok. Óvatosságuk ellenére is fel – felhangzott az elejtettek éles hangja, hiszen az említett éjszakai vadászok és az aprócska rágcsálók õsi ellenségek voltak.
Vidra mama és a gyerekek biztonságos víztakaró mögül figyelték a gyülekezõ erdei állatseregletet, ahogy szomjukat oltják a folyó vízébõl. Minden este vaddisznóék voltak a leghangosabbak, csörtetésük messzire hallatszott és az a rengeteg visongó gyerek, mamájuk csitítása sem volt elegendõ, hogy csendesek legyenek. Szarvasok és õzek családostul kecses, óvatos mozgással közelítettek. Ilyenkor a vízimadarak a nádas védelmébe húzódtak, csak jellegzetes plum – plum, háp – háp, síp – síp hangjuk árulkodott ottlétükrõl. Mindezt békakoncert kísérte, talán örömükben is, mert gólyáék ritkán keresgéltek utánuk ezen órákban.
Az öreg tölgyfa felõl Serény szöszmötölése is kivehetõ volt. Minden nyugodtan és megszokottan zajlott, befejezte a növények rendszerezését, elõkészült a harmatgyûjtéshez kényelmes pózban bámulta az éjszakai életet szerencsére senki nem szorult az õ segítségére.
A malomban szorgalmasan gyûjtögetett az egér család, okulva az elõzõekbõl pisszenés nem sok, annyi sem kísérte a család mozgását.
Egy pillanat alatt elült az éjszakai élet megszokott zaja.
Vidráék víz alá buktak, az állatok sietve elhagyták az eddig biztonságosnak ítélt partot.
Az aprónép megállt fülelt most még bagoly sem csapott le rájuk. Odabent az egér család már biztonságos távolságból hallgatózott
A hirtelen beállt csendben a halk szó és ajtókopogtatás dübörgéssel ért fel.
Apó csoszogva közelített és morgolódott, amiért az álom tovaröppent öreg szemébõl.
Azért üdvözlése kellõen kedvesen köszöntötte e szokatlan órai vendégeket, tessékelte beljebb.
Csorba Jóska és Kukucsa Pisti a két hírhedt betyár állt az ajtóban, hálásan a gyors bebocsátásért.
Apó kérdéseire tömör válaszok érkeztek.
Anyó, hamar vacsorát pakolt a konyha, terítõ nélküli asztalára, lágy kenyérbõl, szalonnából, paprikából.
Mindeközben a férfiak beszédébõl hozzá is eljutott néhány szófoszlány.
A betyárok sikeres portyát tartottak, amit lehetett szétosztottak, a környezõ falvak, legszegényebbjei közt.
Ezen az estén sok elégedett ember hajtotta álomra fejét, köztük Apó, Anyó és a két jólelkû zsivány is.