Kosár tartalma

Az Ön kosara jelenleg üres!

Facebook

 Locsoló

Kikelet langyos szellõvel érkezett, ragyogott a nap, amerre járt. Nyomában varázslatos rózsaszín, sárga, fehér, lila virágok nyílnak, illatuk messzire száll. Pipitér pettyezi az udvar zsenge zöld pázsitját. Rügyet bont a barka, apró levelek zöldellnek a fákon. Hurrá, itt a tavasz!
Tiloskában, a tanyán húsvét ünnepére készülõdik a család. A szülõk - Kata és Vili -, nagypapa, akit Kálmán bá’ - ként ismerünk, odabent sürög-forog. Sára és Marci, a tanyán élõ két gyerek hímes tojásokat gyûjtenek.
- Marci, Marci! Én egész fészekkel találtam! - kiáltott Sára, akinek a kosarában pihent már néhány tojás. A fészekben találtakat is belerakta.
- Nézd, Marci! Sárga, kék, lila, piros - megakadt a felsorolásban egy tojásnál, ami a piros tojás mellett látványosan sötétebb volt.
- Bordó az a szín, a bordó - segítette Marci testvérét.
- Bordó - helyezte Sára a többi tojás mellé a bordót is.
Lapult még néhány hímes tojásfészek a hatalmas udvar növényeinek tövében. Kimelegedtek, mire mindet felszedték.
- Mihez kezdünk a tojásokkal? - kíváncsiskodott Sára.
- Holnap minden locsolódnak adsz belõle. Estére talán nem is marad.
- Nem is marad? - Sára gondolkodóba esett. Most itt ez a kosárnyi tojás, gyönyörûek voltak, a szivárvány színeiben pompáztak, sehogy sem akart megválni tõlük. - Na, jó! Holnapig az enyémek vagytok! - szögezte le magában. Örömmel töltötte el a gondolat, hogy egy egész nap gyönyörködhet a világ legszebb hímes tojásaiban! Eszébe jutott Mákocska, aki Tiloska erdejében él titkos helyükön, egy fára épített aprócska házikóban. Marci saját két kezével építette a gyönyörû házat, erkélyt is készített Mákocska számára. Nagy szüksége van rá! Fabrikált egy kicsi ládikát, hogy Mákocska abba tegye a gubóját.
- Akkor még ma meg kell mutatnunk Mákocskának! - javasolta Sára.
- Ezen ne múljon - indult Marci Hupotához. Hupota, a kistraktor, géptársaival együtt a gépszínben várakozott, hogy a tavaszi zsongásban végre feladatot kapjanak. Marci belépett a gépistállóba, egyenesen kedvencéhez tartott.
Közben elhaladt Óriás, Ügyes, Farmer, Nyakigláb, Százlábú, Markoló, Szemes, Magbújtató, Bálázó mellett.
- Gyere cimbora, járunk egyet az erdõben!
Jó volt a lágy szellõbe szagolni, pillanatonként változott a levegõ. Hupota élvezettel különítette el a virágok illatát, a friss zöld hajtások üdeségétõl.
Mákocska két nyuszi ijedelmét hallgatta éppen. Ahogy a gyerekek megérkeztek, a tapsifülesek elszeleltek. Sára Mákocskához szaladt, tenyerébe emelte, magához ölelte. Így üdvözölték a gyerekek Mákocskát minden adandó alkalommal.
- Miért jöttek a nyuszik? - tudakolta Sára.
- Nagyon elfoglaltak.
- Húsvét van, most sok a dolguk - bólogatott Sára.
Mákocska megszokta már, hogy Sára fürge nyelvû és észjárású, most mégsem értette.
- A nyuszik festik a hímes tojást és viszik ajándékba a kicsiknek. Próbált segíteni Marci, hogy Mákocska és Sára értsék egymást.
- Szóval ezért történhetett meg a baleset. A két tapsi a nagy igyekezetben egymásnak szaladt, sokáig remegtek a félelemtõl - mondta Mákocska.
- Megvigasztaltad õket? - Sára hangja együttérzésrõl árulkodott.
- Beszélgettünk. Õk elmesélték a balesetet. Ebbõl kiderült, ellenségnek nyoma sincs. Amikor belátták nincs mitõl félniük, a helyzet komikusságán jót nevettünk. Úgy gondolom a nevetés sok mindent megold, miután képesek voltak a félreértésen kacagni, félelmük is tovaszállt.
Sárát megnyugtatta Mákocska válasza, eszébe jutott jövetelük célja.
- Elhoztuk, hogy lásd te is a húsvéti tojásokat! - ezzel már mutatta is a kosárnyi színes tojást.
Mákocska csodálkozva kapta szája elé a kezét.
- Gyönyörûek! - elbûvölte a látvány, nem tudott egyebet mondani.
- Tudod, holnap estére már egyetlen tojás sem lesz az enyém! - mondta Sára.
- Miért ne maradhatna a tiéd? - talált hangjára Mákocska.
- Húsvét hétfõn szokás a lányokat meglocsolni. Fiúk jönnek a lányos házakhoz, megkérdezik a lányokat: Szabad-e locsolni? Kölnivel, a móka kedvéért vödörnyi vízzel, locsolják, mókás versikékkel köszöntik a lányokat.
Azok egy teljes éven át frissek, üdék maradnak - segített Marci.
- Nagyon kedves, figyelmes szokás - Mákocska továbbra sem értette, mi köze mindehhez a tojásoknak.
- Minden locsoló tojást kap a versikéért - mondta Marci, válaszolva a fel nem tett kérdésre. Belefogott saját locsolóversikéjébe, hogy meglepje Mákocskát:

Piros tojás, kék nefelejcsek között,
Viruljon életed sok örömök között.
Meglocsollak, hogy üdén maradj,
Üdén maradj, szép levelek között.

Mákocska meghatódott a jókívánság hallatán. Megilletõdött az elõbb említett színes tojás hiánya miatt. Marci a kölni miatt restelkedett.
Összenéztek, egymás tekintetében olvasva jöttek rá, mentegetõzésre vesztegetik a drága együttlét perceit. Felszabadult nevetés lett közös jutalmuk, Sára velük nevetett.
Szél úrfi messze vitte jókedvû kacajukat, kacagott hát az egész vidék.
Kistraktor társainak juttatott a jókedvbõl, erdei kalandjuk végére érve hahotáztak a kollégák.

Minden jog fenntartva! - © 2024 www.hupota.hu - Csondor Kata Mesevilága - info@hupota.hu - Eddig 702,720 látogató járt itt