Kezdőlap » Mesék, mondókák » Adventvarázsa » Óvatosan

 - Csillagszóró! – Bence ismét nagyon kíváncsi lett. – Nekünk is van! Gyönyörû! Apa meggyújtotta, anya lekapcsolta a lámpákat. Énekelve álltuk körbe és varázslatosan szép csillagok, fények érkeztek, abból a kis egyszerûnek látszó pálcából.
- Így igaz! Bámulatos! Mindig más, és más csillagképeket láthatunk.
- Azért a végén, fura szaga van.
- Igen! Az a fura szag is jelzi, hogy bizony csillagszórózáskor elégetjük ezt az egyszerûnek látszó, amúgy veszélyt is magában hordozó rudat.
- Veszélyt? Mifélét?
- Apukád meggyújtotta. Igaz?
- Igaz.
- Ami egyszer már ég, az figyelmet érdemel. Óvatosságra int. Körültekintõen kell vele bánni, amíg szórja a csillagokat. Aztán már kihûl és ugyanolyan veszélytelen, mint a meggyújtás elõtt.
- Apukám vigyázott ránk, mert figyelt, amíg szórta a csillagokat, aztán a pálca kihûlt és a szemétgyûjtõbe került.