Kezdőlap » » Embermesék » Tanulságtétel

 Tanulságtétel

Munkám során kivételes személyiségekkel is találkozhatom. Tegnap egy törzsvásárlónk nagylányától tanultam a következõt.
Julcsi napjainkban már középiskolás, róla szól egy korábbi: Tíz év napsütés és jég címû írásom is. Ebben a történetben még négy éves a kis Julcsi. Az események szempontjából nem ez teszi õt különlegessé, az már annál inkább, hogy ekkor kezdi meg a helyi templomban a hajnali szentmisék hallgatását s innentõl kerek tíz éven át minden áldott hajnal a templomban találja a kislányt.
Idõközben ismét eltelt három „munkás” esztendõ. Nem túlzok, kitûnõ tanulmányi eredmény, kimagasló zenei – nyelvi teljesítmény, mely párosul szerénységgel, szeretettel, gyengédséggel, emberséggel. Az év elsõ hónapjában egy külföldi ösztöndíj, döntés elé állította Julcsit. Õ vajúdott a tények és lehetõségek súlya alatt, majd egyszerûen a Jóistentõl kért segítséget.
Az iskolában kedves szokással indítják az újévet, minden tanuló választ egy szentet.
Julcsi Kolbe atyát húzta az idei év támogatójául, aki a második világháborúban egy kétgyermekes családapa helyett vállalta az éhezést.
Végül édesanyjával közölte döntését, hogy beadja jelentkezését.
Édesanyját meglepte a hír, nemcsak az egy kerek esztendei távollét és felmerülõ költségek miatt, hanem Julcsi kijelentése – Kértem és kaptam jelet. Ezért!
- Mi volt a jel?
- Kolbe atya világutazó volt.
Fantasztikus érzés, ha képesek vagyunk megtalálni példaképünket, aki átsegít nehézségein